Kéziratéj – 2015

Készülök, teljes erőbedobással – s idén szándékomban áll meg is jelenni személyesen.
Tavaly a suli (statisztika zh) miatt sajnos lemaradtam, csak a novellát küldtem be. Viszont nem tudok elég hálás lenni Kae Westának, akinek segítsége nélkül nem kaphattam volna meg a zsűri értékelését, ami – megsúgom – pozitív, számomra erősen pozitív volt, és sokat segített, hogy továbblendüljek.

Idén, ha a fene fenét eszik is, ott leszek. Ez persze azzal jár, hogy illenék valamit írni is… ugyebár. Nos, augusztus 10. éjfél a határidő, hogy leadjak valamit. Eddig úgy gondoltam, ideje az új PV!-t megmérni, vajon mennyit ér, de ez a sztori írói vénám legnagyobb vérröge… folyton elakad, kínoz és emiatt pihentetni kell. Így aztán egy régiúj, vázlat formában rostokoló ötlethez nyúltam, a Féllénydepóhoz.

Alap felvetésében a történet fantasyval fűszerezett sci-finek indult, viszont utóbbi nem az én terepem. Még a steampunkkal is nyűglődöm – ezért parkol az Álomvesztő is. Szóval a Féllénydepóról lehántottam a sci-fi gúnyát, lekapargáltam a világmegmentő epik jellegét, és voilà – fantasy! Nem szánom akkora durranásnak, csak egy könnyű esti olvasmánynak, már akit érdekel. Egy biztos, kéziratéjig egy szó sem kerül nyilvánosság elé, ez a sztori most szigorúan a zsűri elé készül, aztán meglátjuk, hogy az elmúlt években az autodidakta rendszerű írástechnikai gyorstalpalóm mennyit ért…

Szóval kérek csít, meg energiát, meg mantrázzatok értem sokat, aztán ha minden jól megy, szeptemberben ismét jó kritka lesz a jutalom, az érdeklődőket pedig lebombázom egy vállalható történettel.